Térségünk települései

A Monori Kistérség Pest-megye dél-keleti, a Nagykátai Kistérség pedig a megye keleti részén helyezkedik el. Míg a Monori Kistérség földrajzi szempontból sajátos kapcsolódási pontot jelent az Alföld és a Gödöllői dombság, illetve a főváros dél-keleti oldala és az Alföld között, addig a Nagykátai Kistérség területi kapcsolataiban már nem csak a Főváros, hanem Jászberény, Szolnok és Cegléd vonzásai megjelenik. Míg a Monori Kistérségben jelentősebb az urbanizáltság, településeinek egy része (Vecsés, Üllő, Maglód, Gyömrő) pedig hivatalosan is az agglomerációba tartozó, addig a nagykátai kistérség már egyértelműen falusi jelleget mutat. A helyiek térségüket nem véletlen említik gyakran csak „kis-Hortobágynak”, „Pest megye Nyírségének” térségüket. A természeti kincsekben és látnivalókban gazdag vidék azonban egyértelműen magával ragadó, szórakoztató és pihentető egyszerre. Az ezernyi meglepetést tartogató, különleges növény- és állatvilágú táj, a meglepően nagyszámú történelmi, művészeti, néprajzi, építészeti emlék minden turista számára vonzó úti cél. A Tápió vidéke joggal hirdeti úgy magát, hogy olyan mint egy kaleidoszkóp: Amint belenéz az ember sok apró mozaikot lát. Az érdekes darabkák tökéletes egésszé állnak össze, persze csak azért, hogy a következő pillanatban ismét elemeikre hulljanak, újra megmutassák milyen sokszínű és izgalmas a megalkotott kép minden egyes részlete.

bővebben a kistérségről »

Bénye

Bénye egy északról és délről 20-30 méteres dombokkal övezett kelet-nyugati irányú völgyben fekszik. A Bényét övező dombokat, dűlőket, völgyeket a köznyelv és a szájhagyomány különféle nevekkel illeti: Melegvölgy, Kisasszonyvölgy, Papphegy, Csillaghegy, Kishegy, Öregkertek, Pipis, Dolina, Templomhegy.
részletek »

Csévharaszt

Csévharaszt község Monorról a 4. sz. főútról közelíthető meg (5 km), továbbá műút köti össze Vasaddal (4 km) valamint Nyáregyházával (5 km). Az 1950-ben Pusztacsév néven újjászervezett község egy év múlva kapta jelenlegi nevét, melynek első tagja a "Csév" személynévből keletkezett, a "haraszt" pedig a terület tölgyes, bozótos jellegére utal.
részletek »

Ecser

A Budapest közvetlen szomszédságában fekvő Ecser község, közúton a 31. sz. útról Maglód felől, ill. a 4-es sz. útról Vecsés irányából közelíthető meg. A községet érinti a Budapest - Újszász - Szolnok villamosított vasútvonal is.
részletek »

Gomba

Gomba község, a monori kistérség festőien szép kistelepülése, Monortól 8 km-re, a Gödöllői-Ceglédberceli-dombság déli lankáin fekszik. Közúton megközelíthető a 4. sz. főútról Monoron keresztül, valamint a 31. sz. útról Úri, ill. Nagykáta-Pánd-Káva-Bénye települések irányából.
részletek »

Gyömrő

A Gödöllői-dombság peremének lankáin fekvő, több, mint 700 éves település polgárai fokozott várakozással tekintenek a millennium évfordulója elé - a büszke és nagymúltú Gyömrő lakossága a várossá avatásra készül. A gyömrőiek tudatában lényegében a XX. század eleje óta él, hogy Gyömrő nem egy település a sok között, hanem az egy olyan térségi központi szerepkörrel bír, melyet a szomszédos települések is elismernek sőt igénylik azt. A városi rang megszerzése nemcsak a tényszerűen már évtizedek óta létező központi szerepének, hanem a nagyközség gazdasági, infrastrukturális és szellemi életének is igazi elismerése lenne.
részletek »

Káva

Káva, a kistérség legészakibb települése Monortól 14 km-re, Pilistől 9 km-re fekszik, de Pándon keresztül haladva Nagykáta irányából (14 km) a 31. sz. útról is megközelíthető. A vízmosások és eróziós barázdák által létrejött völgyek közt húzódó településen a tölgy- és bükkerdők alatt olyan törpemandulás, ill. rét borította táj húzódik, ahol a környéken egyedüliként, a tavaszi hérics is tömegesen virágzik. (A község címerébe foglalt virág e szép, ritka növényt jeleníti meg.)
részletek »

Mende

Dombok ölelésében élünk itt. Fogyatkozó erdők vesznek körül bennünket. S egykor a völgyekben siető patakok már csak néha-néha emlékeznek vízben bővelkedő idejükre. Aszfaltút kígyózó szalagja szeli ketté a falut, s kapcsolja össze érként az ország testével. Takaros házakban, igyekvő emberek élik mindennapjaikat a 13 domb árnyékában. Mondáink, dalaink, táncaink, emlékeink nehéz időkről, küzdelmekről, pusztulásokról, reményekről, életről szólnak. Mert tatártól s töröktől űzötten, háborúk zajában élt itt századokon át az ember.
részletek »

Monor

Monor a 4-es sz. út mellett, a fővárostól mintegy 25 km-re fekszik, közvetlen műút köti össze Csévharaszt, Gomba, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Üllő és Vasad településekkel. A jó közúti megközelíthetőség mellé párosul a város kiváló vasúti adottsága is. A Budapest-Cegléd-Záhony vasúti fővonal mentén fekvő településen naponta 35-38 személyvonat közlekedik.
részletek »

Monorierdő

Monorierdő Pest megye középső részén, Budapesttől 42 km-re, Dél – Dél-kelet irányban, a 4. számú főközlekedési út 41. kilométerszelvényének és a Budapest – Cegléd vasútvonal 44. kilométerszelvényének érintkezési pontjában, a Gödöllő-Ceglédberceli dombság és a Duna-Tisza közti Homokhátság találkozásánál helyezkedik el.
részletek »

Nyáregyháza

Nyáregyháza a monori kistérség déli részén, a Duna-Tisza közti hátság északi vidékén helyezkedik el. A Budapesttől 40, Monortól 10 km-re található település közúton a 4. számú (E 60) főútról pilisi leágazással, ill. az M5 számú autópályáról Újhartyánon, Újlengyelen keresztül a 4606. számú úton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás 5 km-re, Pilisen található.
részletek »

Péteri

Péteri, ez a kistérség észak-nyugati és egyben Pesthez legközelebb eső részén elhelyezkedő település közúton a 4-es számú útról (Monorról 3,5 km), ill. a 31-es számú útról (Gyömrőn keresztül 9 km.) közelíthető meg. A település központjától mintegy 2,5 km-re található a legközelebbi vasútállomás Hosszúberek-Péteri néven. Az 1839 lelket számláló község a Gödöllői-Ceglédberceli dombság és a Pestvidéki- síkság találkozásánál helyezkedik el, felszínét lösz, illetve homok fedi. A Gyömrő felé eső határrészen jellegzetes futóhomok formák, un. garmadák alakultak ki. A falu határában van a Tőzeg nevű tó, melynek környéke természetvédelmi terület jellegzetes vizi, mocsári és lápi növénytársulásokkal. A tó jelenleg pihenőparkkal övezett horgásztóként kerül hasznosításra, ahol lehetőség van sátorozásra, piknikezésre is.
részletek »

Pilis

A kistérség alközpontjának tekinthető Pilis a 4-es számú út mentén fekszik, közvetlen műút köti össze Monor mellett Kávával, Nyáregyházával valamint Albertirsával is. A Budapest-Cegléd-Záhony vasúti fővonalon saját vasútállomással rendelkező község jó közlekedési adottságaihoz az M5-ös autópálya közelsége is hozzájárul.
részletek »

Sülysáp

Sülysáp története ötvözi az eredetileg két különálló falu – Tápiósüly és Tápiósáp – történetét.
A Tápió-vidék már több mint hatezer éve lakott terület, az ősi kultúrák hagyatékai (mezőgazdasági szerszámok, bronzművesek, kovácsok művei, a leányvár) megtalálhatók Sülyben. A források szerint honfoglaló törzseink közül Tarján törzse telepedett le itt. Szent István korában már egy átlagos népsűrűségű terület. A 13. században említik írásos források a mai Sülyáp korai elődjeinek nevét: három kisebb falu alakult ki egymástól nem messze: (Tápió) Sáp, (Tápió) Süly és Oszlár.
részletek »

Tápiószecső

Tápiószecső honfoglalás kori település, a Kartal nemzetség ősi birtoka volt. A falu területén előkerült réz - és bronzeszközök bizonyítják az ember jelenlétét, megtelepedését a honfoglalás előtti időkben.
részletek »

Úri

Úri község a Gödöllői-dombság tagolt, mély völgyekkel szabdalt területén a Tápió-vidéken fekszik. Talaját lösz, löszös homok fedi, melyen barna, rozsdabarna erdőtalajok, a patakvölgyekben homokos és vályogos réti talajok alakultak ki. Vidékünk a régészeti leletek szerint legalább hat és fél ezer éve lakott terület. Összhangban a táj természetes adottságaival az itt élt népek többsége földművelésből és állattartásból élt.
részletek »

Vasad

Vasad község Budapest felől, monori leágazással, a 4. sz. főútról közelíthető meg, továbbá műút köti össze Csévharaszttal is. A futóhomok borította sík felszínt csak néhány helyen teszi változatossá egy-egy homokhalom, melyeket a helyiek rendre „hegyként” aposztrofálnak (Gados-hegy, Templo-hegy, Rózsa-hegy). A homokos talajú község külterületének jelentős részét fenyő-, nyár- és akácerdő borítja, a fák között pedig tanyák sokasága búvik meg.
részletek »

Vecsés

Fővárosunkat a 4. számú főúton elhagyva, Budapesttel szinte „összenőve”, a Liszt Ferenc repülőtér közvetlen szomszédságában találhatjuk a monori kistérség legnyugatabbra fekvő települését, amelynek neve hallatán kevés olyan ember akad hazánkban, akinek ne jutna eszébe a méltán híres „vecsési savanyúkáposzta”. A savanyúkáposzta készítésének titkát a sváb ősök hozták magukkal.
részletek »