Péteri

Péteri, ez a kistérség észak-nyugati és egyben Pesthez legközelebb eső részén elhelyezkedő település közúton a 4-es számú útról (Monorról 3,5 km), ill. a 31-es számú útról (Gyömrőn keresztül 9 km.) közelíthető meg. A település központjától mintegy 2,5 km-re található a legközelebbi vasútállomás Hosszúberek-Péteri néven. Az 1839 lelket számláló község a Gödöllői-Ceglédberceli dombság és a Pestvidéki- síkság találkozásánál helyezkedik el, felszínét lösz, illetve homok fedi. A Gyömrő felé eső határrészen jellegzetes futóhomok formák, un. garmadák alakultak ki. A falu határában van a Tőzeg nevű tó, melynek környéke természetvédelmi terület jellegzetes vizi, mocsári és lápi növénytársulásokkal. A tó jelenleg pihenőparkkal övezett horgásztóként kerül hasznosításra, ahol lehetőség van sátorozásra, piknikezésre is.

 

A "Péteré" személynévből elnevezett falu első okleveles említése 1258-ban történt, utalva a XVI. századig itt birtokló Péteri családra. A török hódoltság időszakában az amúgy is gyéren lakott falu fokozatosan elnéptelenedett, majd kihalt. A települést 1742-ben petőfalvi Bohus Dániel telepítette újra be, felvidéki evangélikus szlovákokkal. A Besztercebánya melletti Illésfalváról származó lakosság sokáig őrizte kulturáját, anyanyelvét, azt csak a XX. században vesztette el. A folyamatot jól mutatja, hogy míg 1849-ben a teljes lakosság, 1910-ben pedig annak négyötöd része vallotta magát "tótnak", addig 1930-ra minden lakos magyarnak tartotta magát. Ennek megfelelően alakult a település népviselete is: a század elejéig a lányok fehér színű ráncos sokszoknyában és hímzett pruszlikos blúzban jártak, a kontyuk alatt szalagot viseltek, az asszonyok ugyanezt hordták szalag nélkül, sötét színben. A férfiak fehér, bő ingujjas és bő gatyás öltözéket viseltek, fekete mellénnyel. A falu az evangélikus jellegét a mai napig megtartotta, a XVIII. század közepén alakult gyülekezet előbb imaházat, majd 1830-ban klasszicista stílusú templomot épített, ill. szenteltetett fel. A templom, a neves tervező, Zitterbarth Mátyás egyik legkiválóbb munkájának tekinthető. A kapuzat, timpanon és a torony alkotta főnézet, továbbá a főbejárat fölött lévő Földváry és Kubinyi család szines címereinek összhatása rögvest magára vonja az idelátogató vendég tekintetetét. A bejárat fölött olvasható "DEO" (azaz Isten) feliratot sokan értelmezik e három szlovák szó rövidítéseként: "dom evanjeliczki ozdrobenja" (azaz Istennek szentelt ház). A templom belsejét három kettős fejezetű fapillér és hevederív osztja négy sehsüvegboltozatos részre, a hegyi beszédet ábrázoló klasszicista keretbe foglalt oltárkép ismeretlen mester műve.

 

Péteri első ismert pecsétje 1767-ből való, rajta a falu címerével, melynek fő motívumai a paraszti gondolatvilágban központi helyet elfoglaló ekevas, csoroszlya és három kenderszál. A rendszerváltás után megalkotott új címer immár más motívumokat foglal magába: a volt földbirtokos Földváry család címeréből a szőlőfürtöt tartó griffet és az evangélikus templom épületét. A Földváry család tagjai hosszú évtizedeken át alapjában határozta meg az evangélikus Péteri hétköznapjait, nem csak a legnagyobb földbirtokosai, de mecénásai is voltak falujuknak.

 

Forrás: Juhász Andrea, Képes Katalin, Kovács Gábor, Hégely Péter (2000): Magyarország kisrégiói-Pest megye- A Monori kistérség (Veresegyház, Manila nyomda)

 

További információ:www.peteri.hu



« vissza