Vasad

Vasad község Budapest felől, monori leágazással, a 4. sz. főútról közelíthető meg, továbbá műút köti össze Csévharaszttal is. A futóhomok borította sík felszínt csak néhány helyen teszi változatossá egy-egy homokhalom, melyeket a helyiek rendre „hegyként” aposztrofálnak (Gados-hegy, Templo-hegy, Rózsa-hegy). A homokos talajú község külterületének jelentős részét fenyő-, nyár- és akácerdő borítja, a fák között pedig tanyák sokasága búvik meg.

A múlt században pusztákból községgé szervezett település elnevezésének alapjául a „vas” főnévből származó régi magyar személynév a Vasad szolgált, melyet 1361-ben említenek először az oklevelek Waswad formában. Egy 1440-es oklevél tanúsága szerint Erzsébet királyné Habsburg Albert özvegye, a tahi községből származó Botos családnak adományozza. 1444-ben a király a területet – mivel a Botos család kihalt – a budai György diáknak juttatja.

A török hódoltság ideje alatt a muzulmánok akadálytalanul tudtak berendezkedni a nagy legelőkön. A falu határában sokáig fel lehetett lelni egy oszmán temető nyomait, sőt a hagyomány egy török imahelyről is szól. A martalócok elpusztított, lakatlan területeket hagytak maguk után. A hódoltság utáni első írásos adat 1690-ből származik, s ez a Ráday család birtokaként említi az ekkor még puszta vidéket.

A falu igazi története 1756-ban kezdődik amikoris a Ráday és a Fáy család birtokára telepesek érkeztek a Komárom megyei Marcellházáról miután református hitük miatt elüldözték őket. A szájhagyomány szerint amikor új otthonukat keresték, egy közeli településen is lehetőségük volt a letelepedésre.. Este lepihentek, de az éjszakára kipányvázott lovaik visszajöttek Vasadra. Másnap reggel itt találták meg őket, amint az ízesebb füvet legelték. A letelepedni vágyók jó jelnek tekintették ezt, és ezért választották lakóhelyül Vasadot.

1837-ben Felső-és Alsó-Vasad-pusztaként említik, 360 lakossal. Vasad 1848 után Ráday gróf Wartensleben gróf, majd a Darvas, a Fáy család és Lipthay Alexandra tulajdona. A XX. század első felében a Halmos-, a Wild- és a Möller család volt a falu birtokosa. Néhány évig itt élt Hugonnay Vilma, Magyarország első női orvosa, aki Svájcban szerezte diplomáját.

A falu a múlt század végétől tiszta magyar nemzetiségű volt. A XX. század 80-as, 90-es éveitől azonban Vasadon is megfigyelhető az a tendencia, hogy Pestről egyre többen költöznek ide.

A település látnivalói: a református templom melletti I. és II. világháborús emlékmű, amelyet 1988-ban a falu lakosainak összefogásával újítottak fel, továbbá Vasad történelmi jellegű épületei , a Szemző kastély – amelyben a Pest megyei diákotthon és általános iskola működött -, valamint a Möller kúria. Az ide látogatónak azonban vélhetően a külterületi erdők közt meghúzódó tanyavilág mindennapos varázsa, hangulata nyújthatja a legmaradandóbb élményt.

Forrás: Juhász Andrea, Képes Katalin, Kovács Gábor, Hégely Péter (2000): Magyarország kisrégiói-Pest megye- A Monori kistérség (Veresegyház, Manila nyomda)

További információ:www.vasad.hu



« vissza